Top
Mandala Jóga Online / Filozófia  / Mit lát a jógi?
pattabhi_red

Mit lát a jógi?

A világ jógikus megközelítésére jellemző, hogy nem törekszik gondolati konstrukciók, vagy elméleti rendszerek építésére, inkább a közvetlen tapasztalást, a tiszta érzékelést tűzi ki célul. Nem általánosít és kategorizál, hanem megfigyel és egyszerűsít. A jógi erőfeszítései arra irányulnak, hogy benyomásairól lebontsa az asszociációkat, és ítélkezés, értékelés nélkül legyen képes szemlélni a történéseket. Célja nem egy külső vagy belső valóság feltérképezése és ezáltali uralása, nem domináns, irányító jellegű szerepre törekszik, hanem saját elméjének megfigyelésével kíván eljutni a tudat gyökeréhez, ahol minden gondolat, érzés és érzet csírája keletkezik. Kiindulási gondolata, hogy a tapasztalati valóság az egyetlen olyan tárgy, amely vizsgálódásra alkalmas, méghozzá annak tiszta, asszociációktól és előítéletektől mentes formájában.
 
Valóság kontra következtetés
 
Minden képzet, következtetés és gondolati struktúra sokkal többet árul el az ezeket megalkotó egyénről és annak kulturális hátteréről, mint a valós eseményről. A jógi a minket körülvevő és bennünket alkotó világot egy olyan teremtő folyamat részének tekinti, amely a tudat sajátja. Nem az objektív, a megfigyelőtől független világ hozza létre az őt megismerni képes elmét, hanem épp fordítva, az elme szüntelen mozgása hozza létre a poláris, időhöz kötött világot. Az elme megismerésének egyedüli célja az lehet, hogy a jógi megismerje annak korlátait, és felülemelkedve rajta a valóságot közvetlenül, tisztán szemlélje.
 
A jógi és a tudatosság
 
A jógi legszembetűnőbb karakterjegye, hogy egyfajta céltudatossággal, vagy akaraterővel bír, amely az önátadás, belefeledkezés képességével párosul. Ezek az erények együttesen teszik lehetővé a számára, hogy tántoríthatatlan elszántsággal haladjon egy olyan úton, amelynek elsődleges feltétele és egyben célja is a totális ráhagyatkozás egy mindent átfogó tudatosságra.
 
Az érzékszervek által közölt ingereknek számos feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy tudatosodjanak. A legfontosabb kritérium a megfelelő erősség, mivel az egyénileg eltérő ingerküszöb alatt maradó ingerek nem jutnak a felfogható jelek körébe. A folyamatos, túl erős ingerek hatására az érzékelés tompul, így a figyelem fókuszába csak a durva, anyagi világ szintjén zajló történések kerülhetnek, és a fi nomabb, magasabb rezgésű folyamatok rejtve maradnak. A jógi egyik fő célja, hogy figyelmét megedzve, tetszőleges ideig legyen képes a számára felfogható legfinomabb ingerek tudatosítására. Ehhez szükség van az érzékszervek tökéletesítésére is, amely célra a jóga rendszere számos gyakorlati módszert fejlesztett ki.
 
Az érzékelés mélységei
 
Az ún. proprioceptív érzékelés képessége teszi lehetővé, hogy észleljük az izmokban, inakban, zsigerekben végbemenő folyamatokat. A jógi a koncentráció és befelé figyelés gyakorlásával ezeket az érzeteket is egyre finomabb, pontosabb formájukban képes tudatosítani. Egy újfajta, pontosabb testtudatot fejleszt ki, amely képessé teszi testi funkcióinak olyan mértékű uralására, amely a modern ember, illetve a tudomány számára teljesen ismeretlen. Nem csupán a vegetatív idegrendszer számos területének irányítása válhat lehetségessé számára, de a fizikai történéseknél jóval finomabb, energetikai csatornák működésének befolyásolására is képessé válhat.
 
A katarzis útja
 
A jóga nem a szenvedés útja. A helyes gyakorlás élvezetes és minden alkalommal katartikus hatású. Felszabadít, megértéshez és megéléshez vezet, megmutatja önmagunk által emelt korlátainkat. Mindenki által járható, praktikus és örömteli, az élet minden szintjét átható út és életszemlélet.

Németh Gergő

Meggyőződésem, hogy a jóga az egyik legjobb dolog, amit tehetünk magunkért és másokért!

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.