Top
Mandala Jóga Online / Filozófia  / Mit kell tudnod az Upanisadokról?
upanisad2

Mit kell tudnod az Upanisadokról?

Mit kell tudnod az Upanisadokról, a jóga filozófiáját leíró szanszkrit szövegekről?
 
(Ebben a sorozatban arra teszek kísérletet, hogy a lehető legrövidebben, és mindenki számára érthetően összefoglaljam, amit a jóga történetével kapcsolatban sikerült megértenem. Nagyon igyekszem megtalálni az egyensúlyt a közérthetőség és az igényesség között, de azért a leírtakat fogadjátok egészséges kritikával, és ne sajnáljatok egy kis időt arra, hogy utánanézzetek az elkerülhetetlen pontatlanságoknak.)
 
A védikus irodalom (sruti, azaz kinyilatkoztatás) a következőképpen épül fel:
– Mantrák: (ie. 1500-tól, a legősibb szövegek, a négy alap Véda)
– Brahmanák: (ie. 1000 – ie. 600, papi szertartások, liturgiák leírása, valamint az ezekhez fűzött magyarázatok)
– Áranjakák: ie. 800, erdei szövegek, a bráhmanák ezoterikus magyarázatai, a liturgiák belsővé tétele)
– Upanisadok = védánta (védák vége) ie. 700 – isz. 400, az áranjakák kései, filozófiai művei (kb. 200 szöveg)
 
Az upanisad kifejezés jelentése: titkos megfelelés, összeköttetés. Több jelentésmagyarázata is van a szanszkrit szónak, Shankara ezt a négyet sorolja fel: 1./ mellé ül 2./ a tudatlanság elpusztítója 3./ a brahmanhoz való eljutás 4./ a szamszára korlátainak, így a szenvedés okainak meglazítása.
 
Az upanisad szövegekre általánosan jellemző, hogy bár nem alkot egységes rendszert, a Rigvédára jellemző látomások és szimbólumok nyelvezetét fokozatosan átfordítja az értelem, a logikus gondolkodás használatára. A Rigvéda által közvetített tudás kinyilatkoztatás és szentség, átadása pedig beavató rítushoz kötött, ezzel szemben a védánta filozófiája a megértésre törekvők számára könnyebben elérhető. Az upanisadokat megalkotó bölcsek témája a lényegi valóságra való rámutatás, azonban ennek számos egyéni látásmódját képviselik.
A Rigvéda még allegóriákkal és mitológiai képekkel festi le az istenek és rítusok világát, az upanisadok viszont elfordulnak a világtól, és befelé fordítják a figyelmüket. Ennek megfelelően az upanisadok embereszménye a világból kivonult bölcs – de nem az aszkéta, aki leigázni igyekszik önmagát és ezen keresztül a világot uraló erőket, hanem a dzsívamukti, az illúzióktól megszabadult lélek.
 
A védánta legfőbb tanítása: Az átman, a legvégső én, amely minden ember evidenciális lényege, azonos a brahmannal, a mindenség rejtett lényegével. Azaz a tapasztalás mögött rejlő spirituális valóság megegyezik a mindig jelenlévő, egyéni evidens valósággal.
 
…………………………………………………………
 
A fentiek természetesen durva leegyszerűsítése annak a mérhetetlen információnak, amit a védikus kultúráról tudunk, és biztosan változni fognak még a szakemberek által elfogadott elméletek is. A különböző tradíciók magyarázatai sokszor ellentmondóak és inkább a mitológia körébe tartoznak, míg a tudományos bizonyítás rendkívül nehézkes a szóbeli hagyományok esetében. A jóga mind jelen, mind múltbeli története a szemünk előtt alakul, de talán éppen a témával való elmélyült foglalkozás segít többet a fejlődésünkben, mint ha csupán be kellene magolnunk a neveket és évszámokat. És mennyivel érdekesebb felfedezni az összefüggéseket a mindennapi gyakorlásunk és a jógatörténet legújabb elméletei között!
 
 
Szerző: Németh Gergő
Fotó: learnreligions.com

Németh Gergő

Meggyőződésem, hogy a jóga az egyik legjobb dolog, amit tehetünk magunkért és másokért!

No Comments

Sorry, the comment form is closed at this time.