Top

A fascia 10 legfontosabb tulajdonsága – 1. ELASZTIKUSSÁG

fascia-elasztikussag-gyongyver

A fascia 10 legfontosabb tulajdonsága – 1. ELASZTIKUSSÁG

 

Talán te is hallottál már a fasciáról, hiszen szinte elkerülni is nehéz a kifejezést, olyan sok cikk jelenik meg róla. Azt bárhol elolvashatod, mit jelent: a fascia egy háromdimenziós kötőszöveti hálózat a testben. De vajon ez az új tudás, csak az elméleti szakemberek számára hasznos, vagy hasznát vehetjük a mindennapi életünkben is? Például megváltoztatja-e a fascia működésének megértése a jógázást?

 

Nagyon divatos kifejezés lett a fascia, egyre több cikk jelenik meg a témával kapcsolatban – például már valószínűleg te is hallottad, hogy a fascia egy háromdimenziós kötőszöveti hálózat a testben. Jól hangzik, de ez csak a tudósok és orvosok számára hasznos, vagy esetleg a jógában is tudjuk használni az új felfedezéseket?

 

Szerintem azért nagyon hasznos a fascia működésével foglalkozni, mert rendkívül sokat segít az emberi test mozgásának megértésében. Ha pedig jobban értjük a mozgást, akkor hatékonyabban, és kevesebb sérüléssel fogunk jógázni (és persze edzeni vagy sportolni is), ugyanakkor jobb oktatók is leszünk a saját területünkön.

 

A fasciának (legalább) 10 fontos tulajdonsága van a mozgás szempontjából, ezeket járjuk körbe egyenként ebben a cikksorozatban.

 

Kezdjük az egyik legkönnyebben érthető és alkalmazható tulajdonsággal, az elasztikussággal. A fascia (többek közt) kollagénrostok hálózatából épül fel. A kollagénrostok hullámos elrendeződésben találhatóak a szövetekben, de úgy is elképzelheted őket mintha három spirálból álló rugók lennének. Ezek az elasztikus rugók energia tárolására, azaz megnyúlásra és elasztikus visszaugrásra képesek. Miért fontos ez a fajta rugalmasság akkor, amikor például sétálsz az utcán?

 

Képzeld el, hogy rosszul lépsz, megbicsaklik a lábad, és kifordul a bokád – egy szerencsétlen mozdulat könnyen vezethet bokaránduláshoz, rosszabb esetben akár szalagszakadáshoz is. Viszont, ha a bokád körüli kollagénrostok elasztikusak, akkor úgy viselkednek, mint a csúzli: megnyúlnak, és engedik a bokát a középvonaltól távolodni, majd az elasztikus visszaugrásnak köszönhetően visszalökik a bokát középre. Ha kételkedsz benne, hogy a bokaszalagok, erre valóban képesek, akkor ajánlom figyelmedbe Ido Portal videóját.

 

Viszont ha a mozgástartomány nem elég nagy a bokában, akkor a kollagénrostok merevek, és nem képesek elasztikusan megnyúlni, így nem alkalmasak a boka dinamikus stabilizációjára sem. Ha a mozgástartomány a bokában megfelelő, viszont nincs kellő elasztikusság (vagyis erő) a szövetekben, akkor a boka kifordul, és az elasztikus visszaugrás szintén nem történik meg.

 

Az elasztikusság a sérülések kivédése mellett ahhoz is kell, hogy hatékonyan, a lehető legkisebb energiabefektetéssel tudjunk mozogni a hétköznapokban is. A repetitív, ciklikus emberi mozgások, mint például a járás és a futás, ezt a beépített elasztikus rendszert használják a testben. Járáskor például a talpi fascia és az Achilles-ín dobja előre a sarokcsontot, és a comb oldalában található iliotibiális szalag pedig a medencét húzza jobbra-balra.

 

Kép forrása: Harvard Gazette

Kép forrása: Harvard Gazette

 

Miért fontos ez, ha jógaoktató vagy? Akármilyen mozgásformát oktatsz, legyen a szemed előtt, hogy ezt az elasztikusságot érdemes fejleszteni, és kerüld az olyan gyakorlatokat, amik ellene hatnak. A mozgástartomány növelésével önmagában nincs probléma, de ha ez az elasztikusság elvesztésével jár, akkor már okozhat gondot. Az eleve hajlékony gyakorlókkal ne végeztess passzív nyújtásokat, mert akkor éppen ezt az elasztikus erőt veszélyezteted, és megnő a sérülés veszélye. Ha pedig egy eleve erős gyakorlónál nem fejleszted a mozgástartományt, az tovább viszi az egyensúly megbomlása felé. Ráadásul hiába fejleszted a mozgástartományt, ha a gyakorlatok nem tanítják meg az idegrendszer számára, hogyan kell használni az új tartományt, akkor nem biztos, hogy megfelelően fogja tudni használni mozgás közben.

 

Mi a tanulság? Először is az, hogy ne dőlj be a rövid, de hangzatos, nagy igazságoknak, főleg a mozgással kapcsolatban! Az emberi test rendkívül összetett, minden egyes ember más: máshogy és más célokra használja a testét. Valaki sokat ül az irodaszékben, más egész nap áll, van, aki sportol, és van, aki órákat tölt meditációs ülésben. Az elasztikusság fejlesztése így természetesen más lesz minden egyes esetben.

 

Ezért magabiztosan csak annyit állíthatunk, hogy érdemes az anatómiáról és a fasciáról minél többet tanulni, hogy jobban értsük a saját mozgásunkat, és utána, erre a testtudatra építkezve másokét is.

 

A következő cikk a fasciát mint terhelés-elosztó rendszert (vagy divatosabb nevén tenzegritás rendszert) fogja bemutatni.

 

cover fotót készítette: Nyul Zsuzsanna (IG @nyulzsuszsannaphotography)

Gyöngyvér Pápa
No Comments

Post a Comment